Budapest felosztása

By | 2021-12-22

Budapest felosztásának terve kapcsán íme Szófia esete. A bolgár közigazgatás valószínűleg az egyik legfurcsább a világon, legalábbis a sokkal egyszerűbb magyarhoz képest.

De röviden visszatérve Budapestre. Anyai nagyapám igazolványában Budapest helyett Cinkota szerepelt születési helyként, mert amikor született 1911-ben, az még önálló község volt, ráadásul akkor nem is Budapest vonzáskörzetéhez számított, hanem Gödöllőéhöz.

A bolgár közigazgatás állandóan változott amióta Bulgária ismét de facto független állam lett 1878-ban (azért írom így, mert de iure csak 1908 óta az), maga a beosztás is, de még az egyes közigazgatási egységek neve is. A mostani beosztás 1999. január 1-jén lépett életbe.

A legnagyobb egység a “terület” (nevezzük megyének), ebből van 28 darab. S ezek feloszlanak “községekre” (de ez a név magyarul mást jelent, így nevezzük járásnak), járásból van 266.

Ami a megyéket illeti, 2 megye máig zavart okoz. A bolgárok zöme is keveri őket: ugyanis van egy “Szófiai megye” és egy “Szófia megye”, ez utóbbi a főváros és közvetlen környezete, míg az előbbi a fővárostól távolabbi részek, kb. mint Magyarországon Pest megye és Budapest, de a bolgár elnevezés sokkal zavaróbb.

Minden megye több járást foglal magában, kivéve Szófia megyét, melyben csak egy járás van: Szófia járás.

Minden járásnak van székhelye, ez jellemzően az adott járáson belüli legnagyobb település. Na most, ami teljesen eltér a magyar rendszertől: az alapvető önkormányzati egység nem a település (város vagy falu), hanem a járás.

Van egy érdekes egyenlőtlen rendszer emiatt. A járás vezetője azonos a járásszékhely vezetőjével. Választásokon a járás összes lakosa választja meg, nemcsak a település lakosai. Viszont a járásban lévő többi település szintén választ vezetőt (de ezek alárendeltek a járásvezetőhöz képest, korlátozottabb jogokkal), itt viszont csak az adott település lakosai szavaznak.

Szófia esetében, mint mondtam, van Szófia megye, s a vele azonos Szófia járás. Szófia járásban pedig van 4 város – az egyik Szófia város – és 34 község (a szó magyar értelmében község).

Magyar párhuzammal élve, mintha lenne egy Budapest megye, mely magán Budapesten kívül az egész aggolomerációt is magában foglalná, pl. benne lenne Budaörs, s a budaörsiek is szavaznának a budapesti főpolgármesterre, de lenne egy saját polgármesterük is, mely azonban korlátozott jogkörrel rendelkezne, egyébként minden fontos budaörsi ügy a budapesti közgyűlés dolga lenne.

De hogy ne legyen ez ilyen egyszerű, Szófiában, Plovdivban, s Várnában vannak kerületek is. Ezek a kerületek azonban ismét nem magát a várost osztják részekre, hanem az illető járást, melyben az adott város van. S persze a kerületeknek is van választott vezetőjük, bár ennek már tényleg nincs sok értelme, a kerületi polgármesterek még saját költségvetéssel se rendelkeznek.

Egyszer voltam választási megfigyelő Bulgáriában. Egy Szófia melletti faluban. Itt 3 polgármesterre szavaztak: a falu polgármesterére, a kerületi polgármesterre, s Szófia polgármesterére, ezen kívül a szófiai önkormányzati testületre, azaz mindenki 4 szavazócédulát kapott.

Bulgária járásai, zölddel Szófia járás