Választási rendszerek az EU-ban

A ballib mitológia egyik pontja szerint az EU-ban a választás arányos, csak Magyarországon van „igazságtalan” választási rendszer.

Természetesen az se igaz, hogy az arányos rendszer igazságos, az aránytalan pedig igazságtalan, de lássuk az egyes EU-tagállamokat.

Íme először az alapvetőn arányos rendszereket sorolom, a parlamenti választásokat sorolom csak, az elnökválasztást csak ott, ahol az elnöknek valós hatalma van:

• Ausztria:
  • alsóház: csak listás választás, az aránytalanság egyetlen oka a 4 %-os bekerülési küszöb,
  • felsőház: közvetett választás, a szövetségi államok parlamentjei delegálják a képviselőket, az egyes frakciók arányában;
• Belgium:
  • alsóház: csak listás választás, az aránytalanság egyetlen oka az 5 %-os bekerülési küszöb,
  • felsőház: a szövetségi tartományok és az elismert kisebbségek delegálják őket;
• Bulgária: csak listás választás, az aránytalanság egyetlen oka a 4 %-os bekerülési küszöb;
• Ciprus:
  • parlament: csak listás választás, az aránytalanság oka a 3,6 %-os bekerülési küszöb,
  • elnök: két forduló;
• Dánia: csak listás választás, az aránytalanság egyetlen oka a 2 %-os bekerülési küszöb;
• Észtország: csak listás választás, az aránytalanság egyetlen oka az 5 %-os bekerülési küszöb;
• Horvátország: csak listás választás, az aránytalanság oka az 5 %-os bekerülési küszöb, valamint a 151-tagú parlamentben 11 mandátum független ettől a szabálytól: 8 mandátum jár automatikusan az alismert kisebbségeknek és 3 a határontúli horvátoknak;
• Hollandia: az EU egyetlen teljesen arányos választási rendszere, csak listás szavazás, bekerülési küszöb nélkül;
• Lettország: csak listás választás, az aránytalanság egyetlen oka az 5 %-os bekerülési küszöb;
• Luxemburg: csak listás választás, az aránytalanság egyetlen oka a 4 %-os bekerülési küszöb;
• Málta: csak egyéni képviselők, de többmandátumos körzetekben, s ha mégis aránytalanság áll fel, plusz mandátumokat kapnak a hátrányosan érintett pártok;
• Románia:
  • alsóház: csak listás választás, 5 % küszöb (nem érvényes, ha a párt négy megyében 20 % felett van) + minden elismert nemzeti kisebbségnek 1 mandátum (csak a magyarok nem élnek ezzel),
  • felsőház: csak listás választás, 5 % küszöb (nem érvényes, ha a párt négy megyében 20 % felett van) + 1 mandátum a határontúli románoknak,
  • elnök: két forduló;
• Svédország: csak listás választás, az aránytalanság egyetlen oka a 4 %-os bekerülési küszöb (ez nem érvényes, ha egy adott párt legalább 12 %-ot szerez egy megyében);
• Szlovákia: csak listás választás, az aránytalanság egyetlen oka az 5 %-os bekerülési küszöb;
• Szlovénia: csak listás választás, az aránytalanság oka az 5 %-os bekerülési küszöb, valamint a 90-tagú parlamentben 2 mandátum jár automatikusan a kisebbségeknek.

Vegyes rendszerek:

• Csehország:
  • alsóház: csak listás választás, az aránytalanság egyetlen oka a 4 %-os bekerülési küszöb,
  • felsőház: egyéni körzetek, kétfordulós választás;
• Írország:
  • alsóház: csak egyéni képviselők, de többmandátumos körzetekben, a kisebb pártokat emiatt bizonyos fokú aránytalanság sújtja,
  • felsőház: delegálás;
• Lengyelország:
  • alsóház: csak listás választás, az aránytalanság egyetlen oka az 5 %-os bekerülési küszöb,
  • felsőház: egyéni körzetek, egyfordulós választás;
• Németország:
  • alsóház: egyéni körzetek egy fordulós választással és listás választás, azonban az egyéni képviselői helyek levonódnak a listás mandátumokból, az aránytalanság csak az 5 %-os bekerülési küszöb miatt lehetséges, de ez se vonatkozik a legalább 3 egyéni mandátumot elnyert pártokra, valamint a hivatalosan elismert kisebbségek pártjaira (ilyen státusza jelenleg csak a dán és a szorb kisebbségnek van, a gyakorlatban csak a dánok élnek vele),
  • felsőház: közvetett választás, a szövetségi államok kormányai delegálják a képviselőket.

Alapvetően aránytalan rendszerek:

• Finnország: csak listás választás, nincs bekerülési küszöb, de mivel a listák nem országosak, így a kisebb körzetekben a természetes küszöb magas;
• Franciaország:
  • alsóház: csak egyéni körzetek, két forduló.
  • felsőház: a megyék delegálnak
  • elnök: két forduló;
• Görögország: 250 mandátum listás szavazással kerül megállapításra, a bekerülési küszöb 3 %, a nyertes párt azonban kap +50 mandátumot;
• Livánia:
  • parlament: egyfordulós egyéni és listás, 50-50 % arányban, a listán 5 % küszöb, a listás eredmény nem kompenzálja az egyéniekből eredő aránytalanságot,
  • elnök: két forduló;
• Olaszország:
  • alsóház: egyfordulós egyéni és listás, 40-60 % arányban, a listán 3 % küszöb, a listás eredmény nem kompenzálja az egyéniekből eredő aránytalanságot,
  • felsőház: egyfordulós egyéni és listás, 40-60 % arányban, a listán 3 % küszöb, a listás eredmény nem kompenzálja az egyéniekből eredő aránytalanságot + automatikusan szenátor minden volt köztársasági elnök, valamint 5 fő a köztársasági elnök által kinevezett szenátor;
• Portugália:
  • parlament: csak listás választás, nincs bekerülési küszöb, de mivel a listák nem országosak, így a kisebb körzetekben akár 20 % felett is lehet a természetes küszöb (a legnagyobban viszont alig 2 %),
  • elnök: két forduló;
• Spanyolország:
  • alsóház: csak listás választás, nincs bekerülési küszöb, de mivel a listák nem országosak, így a kisebb körzetekben akár 15 % felett is lehet a természetes küszöb;
  • felsőház: 20-80 arányban delegálás és listás közvetlen választás.

Mint látható, a magyar rendszer a litván és a német között van: van bizonyos kompenzáció az egyéni aránytalanságok miatt, de az nem teljes.