Sokféle politikai irányzat van, de alapvetően pár fő csoportba sorolhatók. Egy elnagyolt leírás ezekről.
A modernitás legfőbb eszméje természetesen a liberalizmus. Ennek egyenes következménye az, amit hagyományosan jobboldalnak neveznek. Az alapgondolat az, hogy szabad egyének társadalma kell, ahol jogi egyenlőség van minden ember között, racionális módon képesek a lehető legjobb társadalmat létrehozni. Az ilyen társadalomban nincs semmilyen ideológia, pontosabban az egyetlen kötelező ideológia a szabadság, abban az értelemben, hogy az egyének szabadsága a vezérlő elv, minden más eszme pedig az egyének magánügye.
Van persze a jobboldalból 3 alaptípus:
- mely mindent a szabadság eszméjének rendel alá,
- mely a szabadság eszméje mellett a hagyományokat is megtrataná bizonyos mértékben,
- mely a szabadságot közösségi szintre helyezi.
Tulajdonképpen az előbbiek a klasszikus liberálisok, aztán jönnek a konzervatívok (más néven: liberális-konzervatívok), s az utóbbiak a különféle szélsőjobb irányzatok.
Vele szemben áll a baloldal, mely a fentieket elfogadja, de azt vallja, a szimpla egyéni szabadság nem elegendő az igazságos társadalomhoz, ehhez valamilyen szintű vagyoni egyenlőség is kell, továbbá a versenyben lemradtak számára valamiféle kompenzáció.
Két verzió van:
- mérsékeltek: akik elégedettek a liberális rend reformjával,
- radikálisok: akik rá akarnak építeni a liberális rendszerre.
Előbbiek a szociáldemokraták, utóbbiak a kommunisták.
Új jelenség az újjobb és az újbal, mindkettőnek van több, egymásnak ellentmondó verziója.
Újjobb:
- újkonzervatívok: akik valamiféle visszatérést akarnak a klasszikus liberalizmushoz,
- tradicionalisták: akik az egész liberális eszmét hibásnak vallják.
Újbal:
- a kommunista eszme valamiféle felújított verziója,
- a liberalizmus elfogadása, azt kombinálva progresszívista identitáspolitikával.
