Tag Archives: filozófia

Elméletek a tudatról I.

5 fő modern, materialista elmélet létezik a témáról, ezek rövid összefoglalása. Annak mentén vannak az egyes elméletek, hogy ha materialisták vagyunk, azaz a világ anyagi, akkor mivel magyarázható a tudat, melyet nyilvánvalóan nem anyagi jelenségként élünk meg. Eliminatívizmus (reduktív fizikalizmus): a tudat csupán mellékterméke az agy működésének, a valóságban nem létezik tudat. Következmény: a fizikailag nem leírható tudatállapotok szimplán tévesek.… Read More »

A kereszténység védelme

II. sz. végi írás a kereszténység védelmében, eredeti címe Apologeticus pro Christianis, szerző: Quintus Septimius Florens Tertullianus (155-240). Különösen érdekes, mert a kereszténység még nem volt államvallás, s az egyik keresztényüldözés idején keletkezett a mű, amikor már a Római Birodalom lakosságának nagy része keresztény volt. Az írás a pogány rómaikhoz szól. Az első kérdés: hogyan lehet az ismeretlent… Read More »

Hérakleitosz

Hérakletosztól egy mű se maradt fenn, minden mondása idézet mások, későbbi szerzők műveiből. Ezek egy része nehezen érthető, vitás. Alapvetően egy elitista, a tömegembert megvető személyiség rajzolódik ki, aki elveti a demokráciát, az a hülyék uralmának tekinti, s legszívesebben felakasztaná az átlagembereket, akik annyira buták, hogy gondolkodni, se megérteni a dolgokat képtelenek, életüket valamiféle éber álomban élik le,… Read More »

Misztikus teológia

Pszeudo-Dionüsziosz avagy Ál-Areopagita Dénes műve. A többségi vélemény szerint ez egy ismeretlen V. századi görög szerző, a kisebbségi vélemény szerint pedig a Bibliában is szereplő I. századi, pogányból kereszténnyé lett filozófus, akinek írása 400 éven keresztül titokban maradt. (Lásd: „Néhányan azért csatlakoztak hozzá, köztük Areopagita Dénes” – ApCsel 17:34.) Az isteni homály titkait fel tudjuk fedni, ha elhagyunk… Read More »

A magyarellenesség, sőt a bármilyenellenesség gyökere

Augustin Cochin ultrakonzervatív francia történész (1876-1916) Les sociétés de pensée et la démocratie – Etudes d’histoire révolutionnaire című művében a 1789-es francia forradalmat revizionista módon közelíti meg. Szerinte a forradalom oka nem gazdasági vagy politikai. A forradalom ugyanis csaj a modern kor jellemzője. Jellemzője: az univerzalitás, a váratlanság, s a terror vagy a háború. 1789 valódi oka a magát… Read More »

Bűnbak

Filozófiai tematikájú sorozatomat időben nem folytatom. Az idővonal véget ért a korai keresztény filozófiai végével. Ennek oka, csak arról írok, amit olvastam személyesen is. Az időben következő kor immár hatalmas. Viszont, mint ezt már megtettem a liberalizmus kapcsán – lásd itt és itt -, ismertetni fogok műveket, melyek szerintem alapvetőek a világ megértéséhez. * Most René Girard (1923-2015) francia… Read More »

Ókori filozófia

Azok listája, akikről írtam külön cikke(ke)t. Nem-keresztény filozófusok: Hérakleitosz, görög (535-475), Parmenidész, görög (515-430), Platón, görög (428-347), Arisztotelész, görög (384-322), Cicero, római (106-43), Seneca, római (i. e. 4-65), Plotinosz, egyiptomi/görög (204-270). A keresztény filozófusok listája itt, a cikk végén látható.

Korai keresztény filozófia III.

A későbbi időszak. Folytatás az előző cikkből. Kihagytam Aurelius Augustinust (Ágostont) a korábbi cikkből. Miért? Mert őt úgyis mindenki ismeri, hiszen a nyugati kereszténység máig legfőbb alakja. Akit érdekel a tanítása részleteiben az száz helyen olvashat róla. Meghatározó személyiség mindenképpen, keleten is elfogadják, de messze nem számít ott alapvetőnek a tanításának bizonyos része. Én 2 dologban látok nála… Read More »