Pinochet neve példa arra mi történik ha egy valamilyen nevű ember más országba kerül – ezek után harmadik országban mi a teendő, a neve az új országa szokása szerint ejtendő vagy az eredeti országa szerint. Bár a párhuzam nem teljes, de erre jó példa Soros gazda neve. Az egész világon a neve „szorosz”, csak Magyarországon „soros”. De számtalan… Read More »
Teljesen szubjektívan, számomra mi a 3 legfurcsább hang a világ nyelveiben. Direkt csak a tüdőhangok közül. Az emberi nyelvek hangjai ugyanis fő képzőszerv szemszögéből 4 csoportra oszthatók: A mássalhangzók a légáram típusa szerint lehetnek, a 4 fő csoport: A csettintő hangok szinte csak Afrika déli részén fordulnak elő, ezek jól ismertek. Az implozívok is Afrikára jellemzők, bár néhol… Read More »
Abból kiindulva, hogy az emberiség egy helyről származik, s a nyelv kialakulása már az őshazában megtörtént, a természetes hangképzés lehetett a nyelv alapja. Magánhangzók esetében 3 természetes hang van: Az már egyedi, hogy ezekkel a hangokkal mi történt később. A szabványos magyarban 9 magánhangzó van tisztán meg – „tisztán” alatt azt értve, ahol a eltérés fő ismerve nem… Read More »
A legjellemzőbb dolog két különböző nyelv beszélői között a nem-értés. Nem közvetlen értelemben, hanem kiejtésileg. A magyar nem érti miért mondja egy orosz „ti” helyett, hogy „tyi”, pedig hát nyilvánvaló mi a különbség a kettő között! A cseh nem érti miért mondja szinte az egész világ a cseh ř-t „rzs” alakban, miközben hát nyilvánvaló, hogy a ř az… Read More »
Korábbi, hangtani alapokkal foglalkozó cikkem kapcsán kaptam több kérdést is. Ezekre fogok válaszolni most. Ez a cikk a nem tüdőből képzett hangokat illeti. Mivel a magyarban ilyenek nem léteznek. sőt az európai nyelvek közül csak egyes kaukázusi nyelvekben léteznek, a kérdés érdekes. Tisztázzuk tehát: az emberi nyelvek hangjai a légáram típusa szerint 3 csoporra oszthatók: tüdőhangok, hangszallagréshangok, nyelvhangok.… Read More »
A szakértők egyik betegsége, hogy szeretik a dolgokat túlbonyolítani. Az ok: így látható, hogy ők mekkora szakértők. Nekem a célom ellenkező: minden szakmai témájú írásomnál (legyen az nyelvészet, történelem, politikai földrajz, nemzetközi jog, ezek a kedvenc területeim) igyekszem a lehető legegyszerűbben elmagyarázni a dolgokat. Itt most a nyelvészet egyik területét, a hangtant, pontosabban annak alapjait mutatom be a… Read More »
Az agyonpolitizált Kelet-Európában még a nyelvészet és a politika is néha összenő. Szerencsére kezd az utóbbi időben már szétválni, ami pozitívum: hiszen abszurdum tudományos kérdéseknek ideológiai és politikai színt adni. A kérdés bolgár vetületét akarom bemutatni, de előtte röviden a magyar vonatkozásról. Magyarországon a két korábban erősen átpolitizált – szerencsére már csökkent mértéke – nyelvészeti kérdés a nyelveredet… Read More »
A zöngésségi hasonulás különbségei a bolgár és a magyar nyelvben. A zöngésségi hasonulás lényege: ha zöngétlen mássalhangzó zöngés mássalhangzó előtt áll, a zöngétlen mássalhangzó zöngésedik, s fordítva: ha zöngés mássalhangzó zöngétlen mássalhangzó előtt áll, a zöngés mássalhangzó zöngétlenedik. Az obsztruens hangok alapesetben zöngétlenek, viszont itt gyakoriak a zöngések is, sőt a legtöbb obsztruens mássalhangzó zöngésségi párt alkot. A magyarban a zöngés… Read More »
