Tag Archives: hangtan

További fővárosnevek

Afrikai cikkem után íme a többi is, de már csak a „problémás” neveket leírva. Ázsia: Európa: A többi kontinensen nemigen tudok prolémás nevet mondani.

Problémás afrikai fővárosnevek

Problémásak, mármint nyelvileg és magyarul. Afrikában 60 főváros van – 55 ország, de ezek közül 3-nek 2-2 fővárosa van, 1-nek pedig 3. Ahol a név magyarosított, ott nincs természetesen semmilyen probléma, ill. azok, melyeknél a név szimplán a magyar helyesírás szerint olvasandó, ezek: (azt nem írtam le, ahol az o-ból ó lesz a magyar ejtésben, ez szóvégi helyzetben… Read More »

Aja Szófia

A feleslegesen rossz ejtések egyik mintapéldánya. Sajnos elterjedt, még írásban is a mai Isztanbulban lévő egykori főtemplom, ma mecset nevére. A templom török neve a középkori görög ejtés átírása, hiszen a törököké 1453-ben lett a templom: Ayasofya, ez ejtve kb. „ajaszófja”, a hangsúly az utolsó előtti szótagon van, ami egyébként a törökben kivételes, szinte minden török szó véghangsúlyos.… Read More »

Mintha halandzsa lenne

Van olyan, hogy két nyelv erősen hasonlít egymásra hangzásban, mégse érthetők kölcsönösen. Ilyenkor az egyik nyelv úgy tűnik a másik beszélői számára, mintha halandzsázás lenne. Sokat járva Spanyolországban, ez a képzetem alakult ki a baszk nyelvvel kapcsolatban. Spanyol tudással kb. semmi se érthető belőle, viszont az egész hangzás, hanglejtés teljesen spanyol. Tulajdonképpen csak a „c” hang az egyetlen,… Read More »

Pinochet mint nyelvészeti kérdés

Pinochet neve példa arra mi történik ha egy valamilyen nevű ember más országba kerül – ezek után harmadik országban mi a teendő, a neve az új országa szokása szerint ejtendő vagy az eredeti országa szerint. Bár a párhuzam nem teljes, de erre jó példa Soros gazda neve. Az egész világon a neve „szorosz”, csak Magyarországon „soros”. De számtalan… Read More »

A legfurcsább hangok

Teljesen szubjektívan, számomra mi a 3 legfurcsább hang a világ nyelveiben. Direkt csak a tüdőhangok közül. Az emberi nyelvek hangjai ugyanis fő képzőszerv szemszögéből 4 csoportra oszthatók: A mássalhangzók a légáram típusa szerint lehetnek, a 4 fő csoport: A csettintő hangok szinte csak Afrika déli részén fordulnak elő, ezek jól ismertek. Az implozívok is Afrikára jellemzők, bár néhol… Read More »

A leggyakoribb magánhangzók

Abból kiindulva, hogy az emberiség egy helyről származik, s a nyelv kialakulása már az őshazában megtörtént, a természetes hangképzés lehetett a nyelv alapja. Magánhangzók esetében 3 természetes hang van: Az már egyedi, hogy ezekkel a hangokkal mi történt később. A szabványos magyarban 9 magánhangzó van tisztán meg – „tisztán” alatt azt értve, ahol a eltérés fő ismerve nem… Read More »

Magyar mássalhangzók, melyek nem egységesek

A legjellemzőbb dolog két különböző nyelv beszélői között a nem-értés. Nem közvetlen értelemben, hanem kiejtésileg. A magyar nem érti miért mondja egy orosz „ti” helyett, hogy „tyi”, pedig hát nyilvánvaló mi a különbség a kettő között! A cseh nem érti miért mondja szinte az egész világ a cseh ř-t „rzs” alakban, miközben hát nyilvánvaló, hogy a ř az… Read More »