A bulgáriai helyzet a rendszerváltozás idején jelentősen különbözött a magyarországitól.Ennek fő oka az volt, hogy az átlagbolgár sokkal kevesebb ismerettel rendelkezett a világról, mint az átlagmagyar. Ennek pedig az oka az ország eltérő földrajzi elhelyezkedése és a kommunista diktatúra keményebb mivolta. Míg Magyarországnak ott volt a nyugati élbolyba tartozó Ausztria jó példának és a Magyarországnál jóval szegényebb Szovjetúnió… Read More »
Van egy évekkel ezelőtt összeállított demagóg lista a neten, melyet manapság is még időnként elővesz egy-egy ballib propagandista. A listának több változata is van, íme az egyik: Balogh Gyula – MSZMP-tagBoros Imre – MSZMP-titkárBoros Imre – MSZMP-titkár, munkásőrBoross Péter – MSZMP-tagChikán Attila – MSZMP-tagDeutsch Tamás – KISZ-titkárFónagy János – MSZMP-tagHarrach Péter – MSZMP-tagHoffmann Rózsa – MSZMP-tagJárai Zsigmond –… Read More »
Már írtam többször is a kapitalista munkakultúra és a kommunizmus kapcsolatáról. Íme még egy párhuzam. A kommunista szombat. A fiatalabbaknak: a kommunista szombat azt jelentette, hogy ingyen kellett dolgozni szombaton, természetesen „önkéntesen”. Az eredeti szovjet verzióban ez még tényleges kemény munkát jelentett, a kádárista puha verzióban már leginkább kamumunkát és munkahelyi ökörködést. Lássuk hogyan van ez a modern… Read More »
Oroszország történelmében 1918 nyarán volt egy olyan időszak, amikor úgy tűnt, a fehérek győzni fognak az orosz polgárháborúban, s megdöntik a vörösöket, azaz Lenin kormányzatát. Ez volt az a pillanat, amikor a mai európai Oroszország alig kb. negyede volt Leninék irányítása alatt. Leninről sok minden rosszat el lehet mondani, de azt nem , hogy ne lett volna intelligens… Read More »
Annak idején a Szovjetúnóban létezett a magyarra társbérletként fordított коммунальная квартира nevű lakástípus. Lényege: minden családnak van egy-egy szobája a lakásban, s a közös helyiségek pedig az összes lakos használatában állnak. Ugyanez Magyarországon is létezett, de ritkán az eredeti szovjet módszerrel. A közös a magyar és a szovjet modellben: a „gazdagok” lakásait államosították, azaz „tanácsi lakás” lett belőlük,… Read More »
Ellentétben Magyarországgal, a bolgár rendszerváltás hozzáköthető egyetlen egy dátumhoz: 1989. november 10-hez. A hatalom ezt megelőzően szinte teljesen reformmentes volt, s gyakorlatilag ellenzék sem létezett. Ezért a bolgár átmenet egyik sajátossága: a dolgok nagyon gyorsan történtek, egyik napról a másikra. Bulgáriában sosem volt reformkommunizmus, az utolsó pillanatig a sziklaszilárd marxista rendszer működött. 1985-ben a Szovjetúnióban hatalomra kerül Mihail Gorbacsov.… Read More »
1948-ra kiépül a kommunista egyeduralom, a véglegesítése 1949-ben lezajlik hivatalosan is. A parlament évente pár napot ülésező látszatszervvé változik. A parlamenti választások megmaradnak ugyan, de azokon csak egyetlen szervezet, a Hazafias Front indíthat jelölteket. A Kommunista Párton és az Agrárpárt kívül minden párt megszűnik, az Agrárpárt pedig elfogadja a Kommunista Párt mindenkori programját. A hatalmat a kormány és… Read More »
1944 szeptember 8-án a szovjet csapatok átlépik a bolgár határt, másnap puccs történik Szófiában: a kommunisták és szövetségeseik – az úgynevezett Hazafias Front – veszik át a hatalmat. Az új kormányban a meghatározó szerepet a kommunisták játsszák, de szerepet kap benne az Agrárpárt, a szociáldemokraták, s a jobboldali radikális Zveno mozgalom, mely fasiszta – de náciellenes – eszméket vall.… Read More »
