A Menexenosz témája: hogyan tartsunk szónoklatot a hősi halottak dicsőítésére. A legfontosabb annak kiemelése, hogy a hősöket hazájuk hozta létre, így be kell számolni az elhunyt hősök őseinek tetteiről. A halottak dicsőítése egyben az élők okulását is szolgálja. A hőstettek alapja a hősök származása, továbba iskolázottsága, ez vezette el őket oda, hogy a hősökké lehettek. Athén szolgálja legjobban… Read More »
Hisztérikus népszerűségre tett szert egy cikk a múlt hónap végén. Alapállításai azonban abszolút tévesek. Érdemes a legfontosabb tévedések rögzítése. Előre szólok, csak a legfontosabbakat emeltem ki, mert szinte minden mondathoz hozzá lehetne szólni valójában. A cikk szerint a nyugati rendszer lényege három pont: a tulajdonjog hatékony védelme, a hatalommal rendelkezők megfelelő korlátozása, a politikai hatalommal megszerezhető vagyon mértéke eltörpül… Read More »
1948-ra kiépül a kommunista egyeduralom, a véglegesítése 1949-ben lezajlik hivatalosan is. A parlament évente pár napot ülésező látszatszervvé változik. A parlamenti választások megmaradnak ugyan, de azokon csak egyetlen szervezet, a Hazafias Front indíthat jelölteket. A Kommunista Párton és az Agrárpárt kívül minden párt megszűnik, az Agrárpárt pedig elfogadja a Kommunista Párt mindenkori programját. A hatalmat a kormány és… Read More »
1944 szeptember 8-án a szovjet csapatok átlépik a bolgár határt, másnap puccs történik Szófiában: a kommunisták és szövetségeseik – az úgynevezett Hazafias Front – veszik át a hatalmat. Az új kormányban a meghatározó szerepet a kommunisták játsszák, de szerepet kap benne az Agrárpárt, a szociáldemokraták, s a jobboldali radikális Zveno mozgalom, mely fasiszta – de náciellenes – eszméket vall.… Read More »
A háború kitörésekor Bulgária kinyílvánítja semlegességét. A bolgár közvélemény és a vezetés közös akarata, hogy túl veszélyes lenne ismét háborúba lépni, mert ez lehet a harmadik vereség (1913 és 1918 után) egy nemzedéken belül. A kormányzat tehát a politikai megoldásra összpontosít a területi revíziót illetően. 1940 februárjában a cár kinevezi miniszterelnöknek a németbarát, de a nácizmust elutasító Bogdan… Read More »
Bulgária a két világháború között. Az első, háború utáni választásokon előretörnek a baloldali erők. A legnagyobb párt az agrárpárt, második párt a kommunista, harmadik a szociáldemokrata. Az agrárpárt koalícióra lép két jobboldali párttal. Az új kormány fő feladata a békeszerződés aláírása. A Neuilly-sur-Seine-ben 1919. november 27-én aláírt békeszerződés állapítja meg Bulgária új határait. Az eredeti szerb és görög… Read More »
Bulgária óvatos az I. vh. kirobbanásakor. Ennek oka az 1913-ben elszenvedett vereség a balkáni háborúkban. Mind az elit, mind a közvélemény fél egy újabb háborútól, attól tartva, hogy abban az ország ismét a vesztes oldalra kerülhet. Azonban mindez nem feledteti a megoldatlan kérdéseket, többek között a külföldön maradt bolgár többségű területek kérdését. A bolgár politikai pártok 3 részre… Read More »
Bulgária a felszabadulástól az I. világháborúig. Bulgária visszállítása államként 1878-ban kezdődött, s 1879-ben fejeződött be. Az 1879-ben összehívott első parlament elfogadta az első írott bolgár alkotmányt, s megválasztotta a bolgár uralkodót, I. Alekszandar fejedelmet. 1879 júliusában megválasztásra került az első bolgár kormány, ezzel az orosz katonai közigazgatás átadta a hatalmat a választott bolgár hatóságoknak. Az első két kormány… Read More »