Utazási sajátosságok a volt Szovjetúnióban

By | 2020-06-02
Megosztás:

Az egykor egységes állam ma bonyolult rendszert tart fenn az utazásokat illetően. A szélsőségek: a teljes szabadságtól a teljes tiltásig mindenre van példa.

Két teljesen szabad övezet van jelenleg:

  • a 3 balti állam mint Schengen-tagok természetesen teljes mozgási és telepedési szabadságot biztosítanak egymásnak, határőrizet sincs köztük,
  • Oroszország-Belarusz esetében hasonló, a szárazföldi határon egyáltalán nincs határőrizet, más úton pedig személyi igazolvánnyal lehet utazni, korlátlanul, viszont a letelepedéshez engedély kell.

Ellentétben a híresztelésekkel a Független Államok Közössége nevű államközi szervezet (tagja minden nemzetközileg elismert ex-szovjet állam, kivéve a balti államokat, Grúziát, Türkmenisztánt, s Ukrajnát) nem biztosít szabad mozgást tagállamai között, ezek kétoldalú megállapodásoktól függenek, s csak Oroszország és Belarusz között van jelenleg ilyen megállapodás.

Ahol a helyzet különösen érdekes az a nemzetközileg el nem ismert ex-szovjet államok esete: Abházia, Dél-Oszétia, Karabah, Transznisztria. Mindegyik esetben más-más a megoldás.

Abháziát Grúzia saját részének tekinti, viszont sose volt a terület tényleges grúz kontroll alatt. A helyzet itt sajátos:

  • mivel Grúzia Abháziát saját területének tekinti, ezért nem tiltja az átkelést Grúziából Abháziába, viszont az ellenkező irányba való mozgást csak akkor engedi, ha előtte az utazó Grúziából ment át Abháziába, kivéve a grúz állampolgárokat (ezek olyan abház állampolgárok, akiknek vannak grúz okmányaik is),
  • mivel Abházia magát függetlennek tekinti (s ténylegesen is az), kienged bárkit Grúzia felé, s onnan beenged bárkit, kivéve ha az llető grúz állampolgár.

Az orosz-abház határon normál határőrizet van, vízum szükséges, ill. pl. az orosz állampolgárok részére vízummentes a belépés, ez fordítva is így van, bár ennek kevés jelentősége van a gyakorlatban, mivel az abház állampolgárok 90+ %-a rendelkezik orosz állampolgársággal is.

Dél-Oszétia esetében a helyzet egyszerű: Dél-Oszétia lezárva tartja Grúzia felé a határt, nem lehet átmenni rajta.

Karabah esete az azeri-örmény viszony része. Eleve a teljes határ le van zárva 30 éve Azerbajdzsán és Örményország között, s az Örményország és Karabah közti határ pedig jelképes, a gyakorlatban szabad mozgás van. Azerbajdzsán külön intézkedésként nem enged be senkit sehonnan örmény útlevéllel. Szóval Karabahba egyedül Örményországból lehet belépni,

Transznisztria esete a legszabadabb. Itt ugyan határőrizet működik Moldova és Transznisztria között, de azon bárki átmehet mindkét irányban.

Egyébként érdekes, hogy mind az azeri-örmény, mind az orosz-ukrán, mind a moldáv-transznisztriai, mint a grúz-abház és grúz-oszétiai viszály esetét minden közvetve nem érintett fél semlegesen kezeli. Azaz pl. Azerbajdzsán és Örményország a közöttük lévő háborús állapot ellenére egyszerre és egyformán barátok Oroszországgal. Vagy pl. Grúzia egyszerre tart fent baráti viszonyt Azerbajdzsánnal és Örményországgal, hivatalosan tudomást se véve a köztük lévő „helyzetről”.

Ugyanez igaz az egyes el nem ismert államok politikájára. Pl. Karabah szolidáris Abháziával, Dél-Oszétiával, s Transznisztriával, de ezzel párhuzamosan egyoldalú vízummentességet biztosít minden moldáv és grúz állampolgár számára.

A Független Államok Közössége tagállamai – ez jelenleg 9 állam – között egyébként minden esetben van valamilyen utazási könnyebbség, természetesen a már említett Azerbajdzsán-Örményorszég viszonylatot, de ez a könnyítés nem egységes:

  • legalább 30-napos vízummentesség (esetenként ez 90-napos, van eset, ahol 180-napos, sőt teljesen időkorlát nélküliség is van pár esetben),
  • egyes esetekben az utazáshoz nem kell útlevél se, elég az igazolvány.

Ami Ukrajnát illeti, a többi fél úgy kezeli, mintha ma is FÁK-tagállam lenne, azaz legalább 30-napos vízummentesség. S ezt Ukrajna is viszonozza, még az orosz állampolgárokkal szemben is (jelenleg hatályos ideiglenes rendelkezés a katonakorú férfi orosz állampolgárok belépési tilalma).

Az orosz-ukrán viszály vicces oldala itt is jelentkezik:

  • az orosz hatóságok beengednek minden ukrán állampolgárt Oroszországba útlevél nélkül, csak személyi igazolvánnyal,
  • viszont az ukrán hatóságok tiltják, hogy ukrán állampolgár kilépjen Ukrajnából Oroszország felé útlevél nélkül, ezzel is akarván érzékeltetni, hogy külföld=útlevél,
  • viszont az ukrán állampolgárok szabadon mehetnek Belaruszba csak személyivel, onnan meg tovább Oroszországba,
  • mivel Ukrajna nem ismeri el a Krím Oroszországhoz csatlakozását, így a Krímben lévő orosz-ukrán határon is átmehet ukrán állampolgár csak személyivel, s onnan is tovább mehet Oroszország azon részébe, melyet Ukrajna is orosznak ismer el.

Ami Grúziát illeti, a helyzet hasonló: FÁK-országként van kezelve. Kivéve: Oroszország vízumkényszert tart fenn a grúz állampolgárokkal szemben, de Grúzia egyoldalúan vízummentességet biztosít az orosz állampolgároknak.

A volt szovjet térség lezárkózottabb országa Türkemenisztán: abszolút mindenkitől előzetes vízumot kér, s nem engedélyezi az egyéni idegenforgalmat se, azaz csak hivatalos vagy szervezett turistacsoport tagjaként szerezhető be vízum. Kölcsönösen is fennáll ez: azaz minden ex-szovjet állam is vízumot követel meg a türkmén állampolgároktól.