A Mátrix című filmtrilógia tűrhető első része szerint (a többi rész bűnrossz) a déjà vu hiba a mátrixban. Miféle mátrix, miféle hiba?
A jelenség tisztán tudományos. Számtalan ponton érintkeznek az idő- és térsíkok egymással, a válaszfalak kemények és emberi szemmel átláthatatlanok. Azonban az időférgek fúrnak-faragnak, s miniatűr, mikroszkópikus nyílásokat vájnak ki. Ezek a nyílások femtométernyi méretűek, azaz az atomok sem tudnak áthatolni rajtuk. Azonban az információáram mérettelen, nem anyagi, így képes ezeken a lyukakon áthaladni.
Igen, ez érthető – mondja az olvasó -, de ennek mi köze a hamis élményekhez?
Jogos a kérdés!
A válasz pedig megdöbbentő: valójában ezek nem hamis élmények! Mert mindent megéltünk, minden lehetőséget. A síkok száma végtelen, s valamelyikben vagy többen megtörtént velünk már az, ami most éppen történik velünk a jelenlegi síkunkon.
Tehát a jelenség szimpla információáramlás egy valóban megtörtént eseményről.
S hozzá kell ehhez tenni: nem csak információ ez, hanem egy lehetőség is, hiszen lehetséges most másképp cselekednünk. S bizony kár lenne nem kihasználni az alkalmat, használjuk hát ki bátran a déjà vu érzés legelső pillanatában!
