A kutyák materialisták

Az állatok mindenképpen materialisták, semmivel se törődnek, ami közvetlenül és azonnal nem érzékelhető. Se múlttal, se jövővel nem foglalkoznak, se feltételezésekkel, csakis a jelen van. Ha látszólag segítőkészek és önzetlenek, akkor is ez mindig hideg számítás eredménye. A házi kedvencként tartott háziállat persze eltanul az embertől egyet és mást. De ez csak díszlet, a lényeg ott is a… Read More »

Min elmélkedett az értelmiség akkoriban

Mik is voltak azok a kérdések, melyek foglalkoztatták az európai értelmiséget a középkorban? Persze akkoriban az értelmiség kisszámú volt, s ez is 95 %-ban egyházi személyekből állt. Viszont ezek a kérdések másokat is foglalkoztattak. Rövid összefoglaló. Előre jelzem, leegyszerűsítve. Íme a következő kérdések: mi a hit és a tudás kapcsolata, mi az általános és a konkrét viszonya, mi… Read More »

A nyugati kisember szempontja

Az USA-ban – azért USA, mert a legtöbb film az amerikai valóságot állítja bemutatni, ezért az a legismertebb – egy átlagos kólcenter szerű munkahelyen egy nem vezető beosztású alkalmazott nagyjáből havi nettó 3 ezer dollárt keres. Ott ez a szellemi munka legalja, pl. egy átlag középiskolai tanár ennek a másfelét keresi, egy felsőoktatásban dolgozó oktató meg a 2,5-szeresét.… Read More »

A ballib értetlenkedés

Gyakori érv: a nyugatellenesek miért nem keletre mennek élni, befektetni, tanulni, nyaralni? A kérdés valójában nem tartalmatlan, azaz ténylegesen is foglalkozni kell vele, nem lehet szimpla marhaságként lesöpörni mint a legtöbb ballib érvet. Én először akkor szembesültem ezzel, amikor még messze nyugatpárti és liberális voltam. Szöget ütött a fejemben az a latin-amerikai sajátosság, hogy teljesen általános Latin-Amerikában 2… Read More »

Csak két út van… Spanyolországban

Csak két út van, mondta a korombeli, nálam pár évvel idősebb spanyol ismerős mostantól számítva 27 éve. Spanyolországban. Spanyolország sajátos hely, sok mindenben ugyanúgy eltér az európai fősodortól, ahogy Kelet-Európa, bár egész más módon. Spanyolországban a történelem úgy alakult, hogy a liberális demokrácia csak a XX. sz. 70-es éveiben jelent meg, a korábbi időszakban előbb káosz, majd egy… Read More »

Ballib pedagógusok gágogása

Teljes tévhit, hogy a polgári engedetlenség törvényes. Sőt éppen az a lényege, hogy nem törvényes. A polgári engedetlenség azt jelenti, nem értek egyet a fennálló törvényes renddel, azt tudatosan bojkottálom. S a legfontosabb: valamilyen magasabb érték nevében vállalom a következményeket, jellemzően a törvényes rend válaszát. Úgy polgárilag engedetlenkedni, hogy elvárom nem lesz semmi bajom ebből az minden csak… Read More »

Ballibant buborékban

Néha – tényleg nagyon ritkán – belemegyek vitákba a ballib buborék tagjaival. A legnagyobb ballib fórumokról persze ki vagyok tiltva örökre, így erre kevés hely adódik: valami csoda folytán a Telex elfelejtett kitiltani, így ott ez lehetséges. Íme egy átlag vita menete, amikor elhangzik ellenvélemény bármilyen ballib felvetésre, mondjuk nevezzük a ballibbant agymenés 8 lépcsőjének: 1 – Röhögő… Read More »

Erős és gyenge állam

A liberális dogmatika szerint az erős állam rossz, mert elveszi az emberek szabadságát. Ellenben még a klasszikus liberalizmus is azt vallotta, kell egy túlerő az emberek felett, mely biztosítja az egyéni szabadság kereteit. Thomas Hobbes ideális állama egy felvilágosult abszolút monarchia, mely egyrészt olyan erőfölénnyel bír, mely ellen a társadalom legerősebb tagjai se képesek felvenni a harcot, másrészt… Read More »