Tag Archives: nyelv

A későn jövők nyertek

Európában az indo-európai nyelvcsalád terjedésének jellemzője, hogy a később jöttek legyőzték a korábbiakat. Az általános feltételezés szerint az indo-európai őshaza a Fekete- és a Kaszpi-tenger közti térség, innen terjedt a nyelv északnyugatra és délkeletre, ahonnan lettek a nyelvcsalád európai és ázsiai ágai. Kb. 2000 év alatt az indo-európai meghódította egész Európát, 3 térség kivételével: Mindenhol máshol lezajlott az… Read More »

Feka

Eleve ez a „feka” szó mesterkélt. Valamikor a 80-as években találta ki a magyar szinkronszakma az amerikai filmekben szereplő „nigger” szó fordítására. Amerikában ugyanis a „nigger” szóval teljes őrület van: a négerek egymást közt használják, mindenki másnak meg szigorúan tilos. Amikor cenzor voltam szociális hálóban, külön volt erre oktatás: meg kell nézni, ki niggerezik minden esetben. Mert ha… Read More »

Nyelvkönnyűség

Szakembernek jó, közéleti szereplőnek borzalmas. Megesik ez. Nádasdy ilyen. Sokat tett a magyar nyelvészetben a Kádár-korban abszolút monopolhelyzetre szert tett preskriptívista iskola hatalmának megtöréséért. Ma már a két irányzat – a preskriptív és a deskriptív – jó egyensúlyban van, s mindkettőben a szélsőségek marginalizáltak. Röviden. A preskriptívisták a nyelvet valamiféle természetudományos alapon nézik, azaz a nyelvészet megállapítja mik… Read More »

Nyelvek életerőssége

A nyelvek életerősségére van egy 13-fokú skála, ezt érdemes használni, röviden a skála fokozatai: Nagyon nehéz megmondani hány nyelv van a világon, mert nem világos mi nyelv és mi nyelvjárás, sok esetben ez politikai kérdés is. De az általánosan elfogadott szám 7 ezer. Ebből 1500 nyelv 1000 fő alatt anyanyelvi beszélővel rendelkezik, még 2 ezer nyelv pedig 1-10 ezer… Read More »

A leggyakoribb mássalhangzók 

Korábi cikkem mintájára, íme a mássalhangzók. Először is a mássalhangzók alapvető csoportosítása. Először is légáram szemszögéből egyedül a tisztán tüdővel képzett hangok vannak meg minden emberi nyelvben, minden más tipus – hangszalagréssel ejtés, nyelcsettintéssel ejtés, s e kettő valamilyikének kombinálása a tüdővel – rendkívül ritka, pl. nyelvcsettintős hangok csak Afrika egy részében fordulnak elő, a hangszalagrés-hangok jóval gyakoribbak,… Read More »

A gerinctelen

Fenyőünnep Geri főpolgármester jó példája az öngyarmatosító gerinctelenségnek. Képes egy olyan társadalmi eszközt mint amilyen a nyelv is feláldozni seggnyalás céljából. Persze, a nyelv változhat. Változik is. Akár városok neve is változik. Pl. 200 éve mindenki Szeredőcöt mondott, ma meg az átlag magyar meg se érti, mert csak a Szófia szót ismeri. A Szeredőc név lassan kikopott. Egyébként… Read More »

Halott nyelv felélesztése

A nyelvek meghalása szinte mindig természetes folyamat. Egy adott közösség megszűnhet bármikor, vagy ha nem is szűnik meg, nyelvet válthat. Mik azok a tényezők, melyek szinte lehetetlenné teszik egy halott vagy meghalóban lévő nyelv újraaktiválást? A legfontosabb: a közösségnek immár van egy – és csakis egy – másik közös nyelve. Lásd skótok angol nyelve, vagy belaruszok orosz nyelve,… Read More »

Harc a szavakért

Már írtam arról, hogy mennyire fontos a harc a nyelvért. Ha uraljuk a szavakat, az ellenség beszorul a sarokba, ahonnan kétségbeesett kapálózása már csak minket segít. A ballibek is kiválóan értik ezt. De szerencsére nagyon rosszul csinálják. Tulajdonképpen az utóbbi 10 évben egyetlen sikerük volt, a „rabszolgatörvény” szó. Az összes hasonló meccset mind a Fidesz nyerte meg. A… Read More »