Egyik sokak számára idegesítő tulajdonságom a lényegtelen részletekről való elmélkedés.
Nos, mindig zavart, hogy Húsvét környékén mindenki elmondja százszor mit tett Júdás, megemlítve, hogy árulásáért „30 ezüstöt” kapott, de senki se mondja meg, miféle ezüst, mennyi is az a 30.
Nyilván ezüstérme. Na most, a kor legelterjedtebb római ezüstérme a denarius volt, ennek értéke 4 sestertius volt (a sestertius az I. században már bronzérme volt).
1 sestertius nemesfémben számolva kb. 1 mai eurónak felel meg, de ez csalóka adat, mert azóta a nemesfémek árfolyama drasztikusan megdrágult, mivel szerepük lecsökkent, továbbá mert a pénz szerepe akkoriban jóval kisebb volt, mint ma, gyakoribb volt a nem pénznben, hanem termékben fizetés.
De mégis, ha ezt elfogadjuk, akkor a „30 ezüst” az 120 euró.
Sok kutató szerint viszont Júdásnak templomi pénzben fizettek. A jeruzsálemi templomban türoszi sékelt használtak, ennek értéke kb. 20 %-kal nagyobb volt a denariusnál. Azért használtak egyébként ilyen pénzt a templomban, mert ezen nem volt rajta az istennek tekintett római császár képmása, így nem sértette a zsidó szabályokat. Ha ilyen pénzt használtak, akkor az összeg kb. 145 euró.
De – mint mondtam – a pénz szerepe akkor jóval kisebb volt, mint ma. Nézzük hát vásárlóértéken!
A korban a legrosszabban fizetettek a mezőgazdasági szabad munkások voltak (azaz a legszegényebb nem rabszolgák, hiszen a rabszolgák csak ellátást kaptak, fizetést nem), ők átlagban havi 18 sestertius jövedelmet kaptak, ha tehát ezt nézzük, a „30 ezüst” jelentős összeg, hiszen ez majdnem 7 havi mezőgazdasági bérrel azonos.
Az egyszerű római katonák (a tiszti rang alattiak) pedig átlagosan 65 sestertius havi zsoldot kaptak, a „30 ezüst” tehát kb. kéthavi zsoldnak felel meg.
Szóval én azt mondanám, ha a mai magyar viszonyokra akarnánk átszámítani Júdás járandóságát, olyan félmillió Ft lenne a helyes becslés, esetleg – ha sékelben fizették meg – 600 ezer Ft.
Szóval nem filléres összeg, ahogy sokan hiszik.
