Mivel természetesen nincs hangemlék, csak másodlagos jelekből lehet következtetni hogyan is ejtették a latint a klasszikus korban. A téma sokat foglalkoztatott, íme a következőket tartom a legvalószínűbbnek. Egyrészt nyilván akkor is voltak nyelvjárások. Julius Cesarnak tulajdonított mondás a „Beati hispani quibus vivere est bibere”, azaz „boldogok a spanyolok, akiknek az élet ivás”, arra utalva, hogy a hispániai latin… Read More »
Aki hallott már eszperantistákat beszélgetni egymással, az nagyon meglepődik: mintha mindenki más nyelvet beszélne, annyira másképp ejtik, mindenki az anyanyelve szerint. A latin, annak fokozatos „kihalása” után hasonló sorsra jutott. Kialakultak regionális ejtések előbb a későbbi újlatin nyelveknél, majd a latin nyelvet átvevő más népeknél is. Az olaszos hagyomány az észak-olaszországi vulgáris latinra épül. Az olaszos latin ejtés… Read More »
A latin ábécé a nemzetközi ábécé. Ott is használják, ahol az adott nyelv nem latinbetűs. Pl. márkanevekre, egyes rövidítésekre, a tudományos életben, stb. Van azonban egy probléma: hogyan kell ejteni az egyes latin betűket? Latinbetűs nyelvek esetében ez nemlétező probléma: a betűk ejtése az adott nyelv szabályai szerint történik. Nem latinbetűs nyelv esetében azonban nincs azonnali megoldás: vagy… Read More »
Tartalomjegyzék: * Rászántam magamat, hogy folytassam a latin táblázatokat. Ami kimaradt: az igék fennmaradó része. Mint említettem, a latin igék szótári alakja a kijelentő mód, jelen idő, egyes szám, első személy cselekvő alakja. Utána még 3 alak van a szótárban. A második a főnévi igenév jelen idejű cselekvő alakja. A harmadik a főnévi igenév múlt idejű cselekvő alakja. A… Read More »
Tartalomjegyzék: * Igék. A latin igék szótári alakja a kijelentő mód, jelen idő, egyes szám, első személy cselekvő alakja. Után még 3 alak van a szótárban. A második a főnévi igenév jelen idejű cselekvő alakja. A másik két alakkal egyelőre nem foglalkozom ebben a részben. Miért nem? Mert a 6 latin igeidőből egyelőre csak hármat tárgyalok, s e háromhoz… Read More »
Tartalomjegyzék: * Elöljárószók:
Tartalomjegyzék: * Fokozás, számnevek, határozószók. A határozószók jellemzően melléknevekből képződnek. Az első/második ragozású mellékneveknél a tőhőz -ē járul, míg a harmadik ragozású mellékneveknél -ter. Az -ns végződésű mellékneveknél (melyek valójában igenevek), a végződés -ntter lenne, de ez rövidül -nter alakra. Egyes melléknevékből és névmásokból úgy is képezhető határozószó, hogy a szó semlegesnemű tárgyesetét vagy határozói esetét használjuk. Ennyit… Read More »
Tartalomjegyzék: * Névmások. Először a személyes névmások, a visszaható névmás, a személyes névmásként is használatos mutató névmás, a birtokos névmások, s az egyik meghatározó névmás. Ezeknek a névmásoknak a használatáról pár szót: Látható, hogy a idem, eadem, idem meghatározó névmás teljesen az is, ea, id személyes névmásként is használható mutató névmás -dem végződéssel ellátott változata, csak a sárgaval jelölt alakokat kell külön… Read More »
