Rövid mű. Mesterségbeli készség vagy ihlet a művészet? Ión díjat nyert a homéroszi művek szavalásának és értelmezésének versenyén. Szókratész felveti, a szavalási és értelmezési tudása más költők műveire is vonatkozik-e, vagy csak Homérosz műveire. Ión válasza: csak Homéroszra vonatkozik képessége. Szókratész kifejezi kétségét: aki ért egy szobrász műveinek elemzéséhez, az ért más szobrászokéihez is, miért van ez másképp… Read More »
A téma a szofizmus és az erény. Prótagorasz a kor neves szofistája. A mű onnan indul, érdemes-e igénybe venni Prótagorasz szolgáltatásait, aki képes az embereket megtanítani a jóra, hiszen az ő tanítása olyan a lélek számára, mint az egy orvos és egy tornatanár tudása a test számára. S mivel a lelki baj sokkal nagyobb lehet, mint a testi… Read More »
Szókratész és Hippiasz vitája arról, mi a szép. Hippiasz a kor ismert szofistája volt, ő maga is elmondja, hogy anyagilag is a legsikeresebb volt: senki se keresett annyit beszédmondással és beszédmondásra tanítással, mint ő. Egyedül Spártában nem tudott pénzt keresni, mert az ottani törvények tiltják, hogy bárki is megváltoztassa a nevelési szokásokat. Hippiasz három meghatározása: 1. A szépség… Read More »
Szókratész vitázik Hippiasszal Homérosz műveinek kapcsán. A kiinduló pont: a hazug ember ravasz. Mindenki abban a legnagyobb, amiben legnagyobb a tudása. A matematikus ért legjobban a számokhoz, így ő tud a legjobban hazudni is a számokat illetően. Így van ez minden más tudományban, jártasságban is. A köveztetés tehát: aki szándékosan hazudik, az jobb, mint aki akaratlanul teszi ezt.… Read More »
Valószínűleg ez Platón legbizarrabb írása. Elvileg arról kellene szólnia, hogy hogyan tűnt el Atlantisz, de pont nem ez derül ki belőle, mert Platón sose fejezi be ezt a művét. A történet lényege: 9000 évvel az írás keletkezése előtt hatalmas háború zajlott a világban: a gibraltári szorostól keletre és nyugatra élő népek között. A keleti népek vezetője Athén volt,… Read More »
Ez Platón legrövidebb írása. Mintha egyfajta kiegészítés lenne a Védőbeszédhez, megmagyarázandó, Szókratész miért nem menekült el az igazságtalan ítélete után. Kritón meglátogatja Szókratészt börtönében, halálos ítéletének végrehajtása előtt. Kritón elmondja, fél attól, hogy a közvélemény azt fogja hinni barátai azért nem mentették meg Szókratészt a haláltól, mert sajnálták a pénzt. (Lásd ez eset részleteit másik cikkemben.) Szókratész megjegyzi,… Read More »
A téma a fegyveres katonai képzés haszna az ifjak számára, valamint ennek kapcsán a fő téma: miben fejeződik ki a bátorság. Ahhoz, hogy megnézzük mi a haszna a fegyveres katonai képzésnek a fiatalok számára, tudnunk kell milyet jót ad ez, s különösen miben növeli a jó erkölcs egyik elemét, a bátorságot. A bátorság első meghatározása: csatarendben megmaradni helyünkön… Read More »
A második rész az ideák és az egy kapcsolatának elemzése, az „egy” Parmenidész egy-fogalmát jelenti. Az első rész folytatása ez a cikk. Ez a második rész messze a legnehezebb platóni szöveg. Derekasan bevallom, ennek az értelmezésében segítséget vettem igénybe: míg az összes többi platóni írás esetében maga a szöveg olvasása és kisebb-nagyobb egyéni gondolkodás elég volt, itt ez… Read More »
