Tartalomjegyzék itt.
*
A példabeszédek könyve
- angol neve: Proverbs
- szláv neve: Притчєй Соломѡнихъ (az egyházi szláv kiejtésről itt)
- latin neve: Proverbiorum (a latin ejtésről itt)
- görög neve: Παροιμιαι (a görög ejtésről itt)
- héber neve: מִשְׁלֵי (a héber ejtésről itt)
А szerző – a hagyomány szerint – Salamon király (X. század).
A téma: tett a jót, kerüld a rosszat. Ez van megvilágítva hosszú konkrét tanácsokban és mondásokban.
A legemlékezetesebbek:
I. Óvás a bűnöző életmódtól és a gonosz cimboráktól. A könnyelmű korholása. Isten nem egy eldobható eszköz.
II. A legfontosabb: a bölcsesség és a tisztességes tiszta élet. A kettő együtt megy, élettisztaság nélkül nincs eredmény.
III. Irgalmas és kegyes élet kell, Isten parancsolatainak hallgatásával. Isten azokat feddi, akiket szeret – ezt nem szabad negatívan értelmezni. Kerülendő: erőszak, irgalmatlanság, hálátlanság.
IV. Az igazak ösvényéről nem szabad letérni. A bölcsesség védi meg az embert a rossztól.
V. Kerüld a rossz nőket.
VI. A meggondolatlanul vállalt kezesség – szabadulj tőle. Vegyél példát a dolgos hangyáról. A 7 utálatosság: a gőgös szem, a hamis nyelv, az ártatlan vért ontó kéz, az álnokságot tervező szív, a gonosz ügyben járó láb, a hazudozó, hamis tanú, s aki viszályt kelt testvérek között.
VII. Legyen a bölcsesség a nővéred. Az alvilág útjától óvakodj.
VIII. A bölcsesség jobb a vagyonnál. A bölcsesség gyümölcse az igazság, a gazdagság, a dicsőség. A rosszat gyűlölni kell, nem csupán félelemből elvetni.
IX. Aki a gúnyolódót feddi, szégyent arat, aki a gonoszt szidja, maga is foltot kap, csak a bölcset fedd, mert ő megszeretet ezért.
X. Az igazságosság megment a haláltól. Aki bölcs, az elfogadja a parancsolatokat. Isten útja a tisztességeseknek oltalom, a gonosztevőknek meg pusztulás.
XI. Az elbizakodottság gyalázatot eredményez, a szerénység viszont bölcsességet. Az őszintét bizton vezeti tisztasága, a hűtlent a hamisság romlásba dönti. A harag napján mit sem ér a gazdagság, de az igazságosság megment a haláltól. A tiszta embernek az igazságossága elsimítja útját, de a bűnös elbukik a bűne által. Az igazat megmenti igazságossága, míg a gonosznak minden reménye elszáll halálával. A könyörületes ember magának tesz jót, a könyörtelen saját maga ellen cselekszik. A gonosz nyeresége csalóka, míg az igazé valós. Aki jóra törekszik, az rokonszenvet arat, de aki rosszra tör, arra visszaszáll.
XII. A jó ember elnyeri Isten kegyelmét, az alattomos viszont elítélést kap. A bolond egyenesnek véli útját, az okos ember hallgat a tanácsra. A balga gyorsan sértődik, az okos úgy tesz, mintha nem érte volna sértés. A fecsegés kardszúrás, a bölcs beszéd gyógyszer.
XIII. Megőrzi életét, aki vigyáz a szájára, míg aki felelőtlenül száját kitátja, arra pusztulás vár. A hirtelen harácsolt vagyon semmivé lesz, aki szép lassan gyűjtöget, az gazdag lesz. A bűnöst üldözi a szerencsétlenség, az igazakat jóval jutalmazzák. Az igaz addig eszik, amíg jól nem lakik, a gonoszoknak üres marad a gyomruk.
XIV. A bolondokat kigúnyolja az Isten, de az igazakban kedvét találja. A gonoszok házát kiirtják, de az igazak sátra fennmarad. Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az okos azonban vigyáz lépésére. Aki embertársát megveti, vétkezik, de jól jár, aki könyörül a szegényen. Isten félelme az élet forrása, a halál hálójának elkerülésére. A gonosz belebukik saját gonoszságába, az igaznak menedéke az ártatlansága.
XV. Tudomány csepeg a bölcsek nyelvéről, a balga szájából bolondság csordul ki. Az igaz házában gyarapszik a készlet, a gonosz jövedelme egyre csökken. A gonosz áldozata iszonyat Istennek, de az igazak imája tetszik neki. Jobb egy tál főzelék és szeretet hozzá, mint egy kövér ökör gyűlölettel.
XVI. A szívben meghányni-vetni – ez az emberek dolga, de a felelet Istentől jön a nyelvre. Bízd Istenre, ami tennivalód akad, akkor a terveid valósággá válnak. A szív megtervezi az embernek az útját, de a lépéseit Isten irányítja. Veszekedést szít a ravaszkodó ember, a barátok közé is éket ver a pletykás. Az erőszakos ember elcsábítja társát, s a balszerencse útjára vezeti.
XVII. Aki szegényt gúnyol, az Teremtőjét bántja, aki örül a bajának, nem marad büntetlen. Aki rosszal fizet a jóért, annak a házából nem megy ki a gonosz.
XVIII. Vágya után fut a különcködő, rohan minden után, ami sikert ígér. A balgának a vesztére szolgál a szája, az ajka kelepce az életének. Isten neve olyan, mint az erős torony, hozzá fut az igaz, s biztonságban van.
XIX. Jobb a szegénynek, ha tisztességben él, mint a hamisnak, mert hiszen az bolond.
XX. Az alkohol nem ad bölcsességet. Az okos ember kerüli a viszályt.
XXI. A maga útját minden ember jónak látja, de Isten a szívek vizsgálója. Azt tenni, ami jó és igazságos, sokkal kedvesebb Istennek, mint az áldozat.
XXII. A jó név többet ér a nagy gazdagságnál. Az alázatnak Isten félelme a gyümölcse, a gazdagság, a dicsőség és az élet. Ne foszd ki a szegényt, azért mert szegény, s azt, akit elnyomnak, ne bántsd a kapunál! Mert Isten intézi ügyüket, s elveszi azok életét, akik kifosztották őket.
XXIII. A becstelen haszonról mondj le!
XXIV. A gonosz emberekre ne nézz irigy szemmel, s ne vágyakozz velük együtt lenni!
XXV. Jobban jársz, ha hívnak: „gyere ide följebb!”, mint ha elküldenek az előkelőbb elől.
XXVI. Amint a kutya visszatér ahhoz, amit kihányt, így hajtja a bolond is egyre badarságát. Ha olyat látsz, aki a saját szemében bölcs, a bolondnak is több a reménye, mint neki.
XXVII. Ne dicsekedj a holnapi napoddal, hisz mit szül a nap, nem tudod előre.
XXVIII. Menekül a gonosz, bár nem űzi senki, az igaz, mint az oroszlán, biztonságban érzi magát. A gonosz emberek nem fogják föl, mi a jó, mindent megértenek azok, akik keresik Istent. A gazdag bölcsnek gondolja magát, de az okos szegény keresztüllát rajta.
XXIX. A gonosz ember lépte alatt csapda lapul, az igaz ember megy és örül. Az igaz megérti a kisemberek ügyét, a gonosz azonban nem ismer megértést.
XXX. Isten minden szava színtiszta igazság, pajzs azoknak, akik hozzá menekülnek. A szavaihoz ne fűzz hozzá semmit,mert különben egyszer számadásra szólít, s akkor hazugként ott állsz majd előtte. Csak két dolgot kérek tőled, ne tagadd meg tőlem, mielőtt meghalok: csalást és hazug szót tarts távol tőlem, s ne adj nekem se nyomort, se gazdagságot! Hadd egyem kimért kenyeremet, nehogy jóllakva megtagadjalak, s azt mondjam: „Ki az Isten?” Ne menjek lopni sem, mivel szegény lettem, ne gyalázzam meg Istenemnek nevét.
XXXI. Derék asszony értéke a gyöngyét messze meghaladja.
