Ószövetség I.

By | 2012-08-01
Megosztás:

Eredetileg ezek a cikkek csak magáncélra lettek, azaz saját magamnak. Most úgy gondolom, talán másnak is hasznos lehet.

Régi tervem az ismeretterjesztés a Bibliáról. Ahogy ezt megtettem az ógörög irodalom legfontosabb alkotásaival, továbbá Platónnal és Arisztotelésszel. Mivel manapság keresztények számára a Biblia zsidó része, az Ószövetség a kevésbé ismert, azzal kezdeném.

Volt már egy írásom, mely bemutatta a Biblia könyveinek különböző eltéréseit, most is azt fogom követni. Alapnak a nekem legjobban tetsző hagyományt, a khalkedóni ortodoxot veszem, de jelölni fogom az esetleges eltérést a többi fő hagyománnyal is (zsidó, katolikus, protestáns, nem-khalkedóni ortodox, asszír).

Írássorozatom nem azoknak szól, akik jól ismerik ezt a témát. A célközönség: akik alig vagy kis mértékben ismerik azt. Szeretnék továbbá pár közkeletű tévedést is eloszlatni.

Kezdjük is az egyik népszerű, de hamis állítással: a zsidó Tóra azonos a keresztény Ószövetséggel. Nem, nem azonos. A zsidó Tórá, mert ez a helyes név, s így is olvasandó, héberül: תורה, az utolsó „h” betű itt néma, azt jelzi, hogy az előtte lévő magánhangzó hosszú, a Biblia első 5 könyve. (A magyar átírásban egyszerűen „á” helyett „a”-t szokás írni.) Megjegyezném még, hogy a héberben nincsenek nagy- és kisbetűk, egyszerűen hagyomány, hogy magyarul a héber tulajdonneveket nagy betűvel írjuk, de a valóságban héberül nincs „Tóra” és „tóra” között eltérés. (A héber írás részletezésébe nem mennék bele, egyrészt mert bonyolult és nem tartozik ide, márészt én is csak az alapokkal vagyok tisztában.)

Szóval a keresztény Ószövetség a következőképpen osztható fel, első helyen az illető könyv magyar katolikus hagyomány szerinti nevét, zárójelben a magyar református hagyományos nevet írva (ahol a kettő egyezik, ott kimarad a zárójeles verzió):

Megjegyzések:

  • * Sámuel egy könyv a zsidó hagyományban, ahogy a Királyok és a Krónikák is, míg a keresztény hagyomány ketté osztotta őket, viszont a tartalmuk azonos. Ugyanez a helyzet Ezdrás és Nehemiással is, ezek egy könyv két része a zsidó hagyományban. Az etióp hagyomány a Példabeszédek könyvét két részre osztja, viszont se a Sámuel, se a Királyok, se Ezdrás/Nehemiás esetében nem teszi ezt. Továbbá: egyes hagyományokban Sámuel I. és Sámuel II. neve Királyok I. és Királyok II., emiatt ott a Királyok I. és II. neve Királyok III. és Királyok IV. formában található meg.
  • ** A Zsoltárok 150 zsoltárt tartalmaz a zsidó, a protestáns, s a katolikus hagyományban. Ezeket tartalmazza a többi hagyomány is, viszont azokban van plusz 1 vagy 5 zsoltár még.
  • *** Eszter és Dániel könyvének van rövid és a hosszú verziója is. A rövid verzió a zsidó és a protestáns verzióban szerepel, az összes többiben a hosszú verzió. A hosszú verzió a rövidhez képes: Dániel esetében 3 kiegészítés, Eszter esetében 6 kiegészítés. A hosszú verzió eredete: szerepelnek a Biblia első, i. e. III. századi görög fordításában, de nem szerepelnek az I. században kanonizált zsidó szövegben.
  • **** Az etióp hagyományban Jeremiás köyvének része Báruk könyve, Jeremiás siralmai, Jeremiás levele, valamint van egy még további 5 fejezet, ennek neve: Jeremiás kimaradt szavai.
  • + A Krónikák II. is rendelkezik rövid és hosszú verzióval. A hosszú verzió tartalmazza pluszban Manassé imáját. A hosszú verzió hivatalos a zsidó és a protestáns hagyományon kívül az összes többiben, viszont az örmény hagyományban más a szerkesztés: ott a kiegészítés önálló könyv, s nem a Krónikák II. része.
  • ++ A katolikus hagyományban nem önálló könyv, hanem betoldás Báruk végén.
  • +++ A szír, az asszír, s az etióp hagyományban jelentős kiegészítések szerepelnek benne,.
  • ++++ A tizenkét „kis” próféta a zsidó hagyományban egyetlen könyv.

Megjegyzés: az évszámok jelelölése mindig „i. e.” a cikkekben, külön jelzem, ha nem az.