Eredetileg ezek a cikkek csak magáncélra lettek, azaz saját magamnak. Most úgy gondolom, talán másnak is hasznos lehet.
Régi tervem az ismeretterjesztés a Bibliáról. Ahogy ezt megtettem az ógörög irodalom legfontosabb alkotásaival, továbbá Platónnal és Arisztotelésszel. Mivel manapság keresztények számára a Biblia zsidó része, az Ószövetség a kevésbé ismert, azzal kezdeném.
Volt már egy írásom, mely bemutatta a Biblia könyveinek különböző eltéréseit, most is azt fogom követni. Alapnak a nekem legjobban tetsző hagyományt, a khalkedóni ortodoxot veszem, de jelölni fogom az esetleges eltérést a többi fő hagyománnyal is (zsidó, katolikus, protestáns, nem-khalkedóni ortodox, asszír).
Írássorozatom nem azoknak szól, akik jól ismerik ezt a témát. A célközönség: akik alig vagy kis mértékben ismerik azt. Szeretnék továbbá pár közkeletű tévedést is eloszlatni.
Kezdjük is az egyik népszerű, de hamis állítással: a zsidó Tóra azonos a keresztény Ószövetséggel. Nem, nem azonos. A zsidó Tórá, mert ez a helyes név, s így is olvasandó, héberül: תורה, az utolsó „h” betű itt néma, azt jelzi, hogy az előtte lévő magánhangzó hosszú, a Biblia első 5 könyve. (A magyar átírásban egyszerűen „á” helyett „a”-t szokás írni.) Megjegyezném még, hogy a héberben nincsenek nagy- és kisbetűk, egyszerűen hagyomány, hogy magyarul a héber tulajdonneveket nagy betűvel írjuk, de a valóságban héberül nincs „Tóra” és „tóra” között eltérés. (A héber írás részletezésébe nem mennék bele, egyrészt mert bonyolult és nem tartozik ide, márészt én is csak az alapokkal vagyok tisztában.)
Szóval a keresztény Ószövetség a következőképpen osztható fel, első helyen az illető könyv magyar katolikus hagyomány szerinti nevét, zárójelben a magyar református hagyományos nevet írva (ahol a kettő egyezik, ott kimarad a zárójeles verzió):
(nincs digitalizálva minden cikk még, ezért az áthúzott könyvek és a (szerk,) jelzés, a munka folyamatban van, elkészülte várható időpontja: 2026. december 31.)
| tanítás (tórá): | |
| |
| |
| |
| |
|
*
| próféták (néviim): | ||
| korai próféták: | ||
| ||
| ||
| ||
| ||
| ||
| ||
| kis próféták++++ (I – Izrael, J – Júdea): | ||
| Ózeás könyve (Hóseás könyve) (I) – 14 fejezet | ||
| Joel könyve (Jóel könyve) (J) – 3 fejezet (a zsidó verzióban 4, ott a 2. fejezet két külön fejezet) | ||
| Ámosz könyve (Ámósz könyve) (I) – 9 fejezet | ||
| Abdiás könyve (J) – 1 fejezet | ||
| Jónás könyve (I) – 4 fejezet | ||
| Mikeás könyve (J) – 7 fejezet | ||
| Náhum könyve (I) – 3 fejezet | ||
| Habakuk könyve (J) – 3 fejezet | ||
| Szofoniás könyve (Zofóniás könyve) (J) – 3 fejezet | ||
| Aggeus könyve (Haggeus könyve) (J) – 2 fejezet | ||
| Zakariás könyve (J) – 14 fejezet | ||
| Malakiás könyve (J) – 4 fejezet (a zsidó verzióban csak 3, ott a 4. fejezet a 3. fejezet része) | ||
| kései próféták: | ||
| Izajás könyve (Ézsaiás könyve) – 66 fejezet | ||
| Jeremiás könyve**** – 52 fejezet | ||
| Ezekiel könyve (Ezékiel könyve) – 48 fejezet |
*
| írások (ketuvim): | ||
| igazság könyvei: | ||
| ||
| A példabeszédek könyve* – 31 fejezet | ||
| Jób könyve – 42 fejezet | ||
| az öt tekercs: | ||
| Az énekek éneke – 8 fejezet | ||
| Rút könyve (Ruth könyve) – 4 fejezet | ||
| A Prédikátor könyve – 12 fejezet | ||
| Jeremiás siralmai**** – 5 fejezet | ||
| Eszter könyve*** – 10 fejezet | ||
| kései könyvek: | ||
| Dániel könyve*** – 14 fejezet (a zsidó és protestáns hagyományban csak 12) | ||
| Ezdrás könyve (Ezsdrás könyve)* – 10 fejezet | ||
| Nehemiás könyve (Nehémiás könyve)* – 13 fejezet | ||
| A krónikák első könyve* – 29 fejezet | ||
*
- zsidó kánonon kívüli könyvek (melyek a zsidó vallásban nem számítanak szentírásnak, nem részei a zsidó Bibliának, így a zsidó hagyományt követő protestáns hagyományban se részei a Bibliának):
- minden hagyományban (mármint a zsidón és a protestánson kívül) szerepel:
- Tóbiás könyve – 14 fejezet,
- Judit könyve – 16 fejezet,
Jézus, Sirák fiának könyve – 51 fejezet (szerk.),- A bölcsesség könyve – 19 fejezet,
- Báruk könyve**** – 5 fejezet (a katolikus verzióban 6, a katolikus 6. fejezet az ortodox verzióban önálló könyv),
- Jeremiás levele++**** – 1 fejezet;
- csak az etióp zsidó hagyományban szerepel:
- Ábrahám testamentuma – 20 fejezet (nincs cikk),
- Izsák testamentuma – 13 fejezet (nincs cikk),
- Jákob testamentuma – 13 fejezet (nincs cikk);
- minden hagyományban szerepel, az etiópon kívül:
Makkabeusok I. könyve – 16 fejezet (szerk.),Makkabeusok II. könyve+++ – 15 fejezet (szerk.);
- minden hagyományban szerepel, a katolikuson, az etiópon, s a kopton kívül:
Makkabeusok III. könyve – 7 fejezet (szerk.);
- csak a khalkedóni ortodox, az etióp, s az örmény hagyományban szerepel:
Ezdrás II. könyve – 9 fejezet (szerk.);
- csak a szláv hagyományban szerepel:
Ezdrás III. könyve – 16 fejezet (szerk.);
- csak a görög és grúz hagyományban szerepel:
Makkabeusok IV. könyve – 18 fejezet (szerk.);
- csak a szír hagyományban szerepel:
Báruk 2. könyve – 87 fejezet (szerk.);
- csak az etióp keresztény hagyományban szerepel:
Enoch könyve – 108 fejeze (szerk.),Jubileusok könyve – 50 fejezet (szerk.),Etióp Makkabeusok I. könyve – 36 fejezet (szerk.),Etióp Makkabeusok II. és III. könyve – 31 fejezet (szerk.),- Joszippon könyve – 8 fejezet (nincs cikk).
- minden hagyományban (mármint a zsidón és a protestánson kívül) szerepel:
Megjegyzések:
- * Sámuel egy könyv a zsidó hagyományban, ahogy a Királyok és a Krónikák is, míg a keresztény hagyomány ketté osztotta őket, viszont a tartalmuk azonos. Ugyanez a helyzet Ezdrás és Nehemiással is, ezek egy könyv két része a zsidó hagyományban. Az etióp hagyomány a Példabeszédek könyvét két részre osztja, viszont se a Sámuel, se a Királyok, se Ezdrás/Nehemiás esetében nem teszi ezt. Továbbá: egyes hagyományokban Sámuel I. és Sámuel II. neve Királyok I. és Királyok II., emiatt ott a Királyok I. és II. neve Királyok III. és Királyok IV. formában található meg.
- ** A Zsoltárok 150 zsoltárt tartalmaz a zsidó, a protestáns, s a katolikus hagyományban. Ezeket tartalmazza a többi hagyomány is, viszont azokban van plusz 1 vagy 5 zsoltár még.
- *** Eszter és Dániel könyvének van rövid és a hosszú verziója is. A rövid verzió a zsidó és a protestáns verzióban szerepel, az összes többiben a hosszú verzió. A hosszú verzió a rövidhez képes: Dániel esetében 3 kiegészítés, Eszter esetében 6 kiegészítés. A hosszú verzió eredete: szerepelnek a Biblia első, i. e. III. századi görög fordításában, de nem szerepelnek az I. században kanonizált zsidó szövegben.
- **** Az etióp hagyományban Jeremiás köyvének része Báruk könyve, Jeremiás siralmai, Jeremiás levele, valamint van egy még további 5 fejezet, ennek neve: Jeremiás kimaradt szavai.
- + A Krónikák II. is rendelkezik rövid és hosszú verzióval. A hosszú verzió tartalmazza pluszban Manassé imáját. A hosszú verzió hivatalos a zsidó és a protestáns hagyományon kívül az összes többiben, viszont az örmény hagyományban más a szerkesztés: ott a kiegészítés önálló könyv, s nem a Krónikák II. része.
- ++ A katolikus hagyományban nem önálló könyv, hanem betoldás Báruk végén.
- +++ A szír, az asszír, s az etióp hagyományban jelentős kiegészítések szerepelnek benne,.
- ++++ A tizenkét „kis” próféta a zsidó hagyományban egyetlen könyv.
Megjegyzés: az évszámok jelelölése mindig „i. e.” a cikkekben, külön jelzem, ha nem az.
