Tartalomjegyzék itt.
*
Joel könyve (Jóel könyve)
- angol neve: Joel
- szláv neve: Iѡиль (az egyházi szláv kiejtésről itt)
- latin neve: Ioel (a latin ejtésről itt)
- görög neve: Ἰωὴλ (a görög ejtésről itt)
- héber neve: יוֹאֵל (a héber ejtésről itt)
Jóél déli – júdeai – próféta, életének ideje vitatott, a legtöbben az VIII. vagy – ez a többségi álláspont – az V. századra teszik működését. Az V. sz. már a Második Templom időszaka: ez 516 és i. sz. 70 között volt. 538-ban véget ért a babilóniai rabság, Babilont meghódították a perzsák, a perzsa uralkodó Nagy Kürosz pedig megengedte a zsidóknak a hazatelepülést. (Emiatt az zsidók rendkívül tisztelik őt, ő az egyetlen nem-zsidó, akit a zsidók „Isten felkentjének” neveznek.) Bár Júdea nem lett független állam, de nagyfokú autonómiát élvezett a perzsa uralom alatt.
Jóél beszámol egy sáskajárásról és szárazságról, felhívja a népet térjen meg. Idegen hadsereg támadását jósolja.
A bűnbánatra válaszként azonban Isten megmenti népét, a sorscsapásoknak vége lesz. S az áldás nem csak lelki, hanem anyagi is. (Ezt szokták félreértelmezni a gazdagságot hirdető újprotestánsok.)
Isten a végnapon kiárasztja lelkét, ez rettenes lesz mindenki számára, kivéve azokat, akik hűek maradnak hozzá. A végítélet helye Jozafát völgye lesz (völgy Kelet-Jeruzsálemben), ahol Isten összegyűjti a népeket.
A szerző kifejezetten említ 4 idegen népet/helyet:
- Edom – ez a mai Izrael és Jordánia déli része, az edomiták Júdea meggyengülésekor költöztek be, a zsidók visszaszerezték a terület a macedón uralom (IV-I sz.) vége felé, az edomiták beolvadtak a zsidók közé, a zsidó hit szerint az edomiták közeli rokonnép voltak, Ézsau – Jákob testvérének – leszármazottai – a szerző szerint sivatag lesz a területből,
- Tírusz és Szidón – a korban a gazdagság jelképei voltak, a két fő főniciai város voltak, ma: Szur és Szaida, mindkettő Dél-Libanonban – a szerző bosszút ígér nekik,
- Egyiptom – a szerző szerint pusztaság lesz a területből.
